Kapcsolatok - mint egy selyemszalag...

Azt hiszem, minden emberi kapcsolat - a barátság, szeretet, szerelem, ... - olyan, mint egy selyemszalag. Fénylő, káprázatos... S igencsak strapabíró, ám egy óvatlan pillanatban egy éles penge könnyen megsértheti. S ezt a sérülést már lehetetlen eltüntetni róla. Persze tehetünk úgy, mintha ott se lenne, de időnként úgyis visszaréved pillantásunk a penge által felsértett területre. Hisz önmagunkat nem csaphatjuk be...

Ám néha hirtelen felindulásból tépjük ketté a szalagot, eszünkbe sem jutnak a következmények... Egyszerűen csak tönkretesszük, mert így látjuk jónak, mert dühösek vagyunk, rossz napunk van, ...

Némely szalag elszakadásakor belőlünk is eltűnik egy-egy darab... valami nagy kincs, pótolhatatlan érték. Olyan dolgokat veszthetünk, amiket visszanyerni nem könnyű. Ilyenek a bizalom, hit, remény, ... Lehet, hogy egy durva szakítás után többé nem leszünk képesek beleszeretni senkibe... de legalábbis egy ideig biztos nem.

Persze amikor ránk tör a magány, vagy a másik hiánya, akkor már szánjuk-bánjuk; legszívesebben visszacsinálnánk; bár tönkre se tettük volna... Mindent megteszünk azért, hogy a szalag két végét egy csomóval újra egymáshoz erősítsük. Van, hogy ez sikerül is... De a csomó nem minden esetben tűnik el teljesen.

- ¤ - ¤ -

Úgy tűnik, belőlem a suli utolsó hetében sok érték veszett el. Nem vagyok képes szeretni... Félek, hogy többé nem is leszek. Talán majdnem minden emberi érzést elveszítettem... Talán már nem vagyok több egy vízen úszó fadarabnál, ami a hullámok hátán hánykolódik tehetetlenül. De még az a fadarab is külömb nálam, hiszen az legalább nem bánt meg senkit.

Mi van, ha örökre elveszítettem önmagam? Vajon képes lesz valaha újra dobogni a szívem?

- ¤ - ¤ -

Megígértem neked, hogy felrakom annak a számnak a linkjét, amiről beszéltünk... Hát ez lenne az: Bencsik Tamara - Te vagy a kincsem   Imádom ezt a dalt...